Felhivnam a figyelmeteket arra, hogy ma egyszerre ket posztot tettem ki, mivel egy nap lemaradasban voltam. Tehat erdemesebb az elozo bejegyzessel kezdeni es utana olvasni ezt, ami a tegnapi nap esemenyeit foglalja ossze.
A tegnapi busz utan mar csak arra volt energiank, hogy elmenjunk egy kozeli etterembe es megprobaljuk kitalalni, hogy mivel is fog telni az elkovetkezendo negy teljes napunk az Inle tonal. Annyira sok program lehetseges ezen a tajon, hogy szelektalni kellett. Nem is ertem, hogy azok akik csak ket napra jonnek (a tegnap emlitett francia par peldaul) hogy tudnak ennyi ido alatt bejarni mindent.
Talalkozasunk a toval, ezzel a fantasztikus hihetetlen vilaggal
Ezt a napot a
Reggeli utan a recepcional vart rank egy felenk kis burmai srac. Olyan 17 eves forma lehetett, nem sokat beszelt, kesobb sem. Arra is csak 10 ora egyutt toltott ido utan jottunk ra, hogy amugy tudott par szot angolul.
Azt gondoltuk, hogy a pick up at the hotel at jelenti, hogy egy taxi jon majd ertunk ami elvisz a kikotohoz.
Vegu ez a fiu vezetett minket a csatorna kikotojehez. Kiderult utkozben, hogy o egyben a csonakunk soforje is es nem lesz egyedul. Egy fiatal kis tarsa is csatlakozott hozza, lehet hogy a testvere. Az alabbi foton o lathato hattal, ahogy mar a vizen suhanunk. Illetve picit kesobb szembol is. Nagyon kis bajos fiu volt, sokat segitett a hajo sofornek, neha o is vezetett. Szerintunk egyebkent testverek.
Ezen na kepen meg megint kis segitonk lathato, a nagyobbik fiuval, aki epp indulasra kesziti fel a csonakot.
Az ut
Nagyon kalandosan indult a hajout. Eleinte majdnem azt mondtam, hogy na jo en inkabb kiszallok. A csatorna nagyon szuk, es nem csak nekunk jutott eszeunkbe, hogy aznap bejarjuk a tavat. A sok turistas hajon kivul meg ott voltak a kornyezo falvak emberei is, akik a piacra siettek, vagy barmi mas dolgukra. A csatorna, majd kesobb a to, egyfajta autopalyakent van hasznalva. A kikotobol nagyon nehez volt kiallnunk a hosszu csonakkal (magyarul nem tudom a nevet, de franciaul pirog). Tenyleg olyan volt, mint amikor az autopalyan probalsz besorolni, de az baromira tele van szaguldo autokkal. Csak hogy itt, mikor mar vegre rakerulsz az autopalyara a tobbi hajo altal keltett hullam az arcodba csap, es a keskeny hajo tobbszor majd felborul. Izgalmas volt az mar bizos. Jol el is aztunk.
Kulonleges halaszok
Miutan a hosszu csatornan eljutottunk a tora meglattuk a mar kepeslaprol ismert halaszokat.
Allitolag ez a halaszati forma mar kihalt, de fenntartjak a hagyomanyokat joreszt a turistak kedveert. Ok az Intha halaszok.
Az egyedulallo halaszati modszer lenyeege, hogy a labukkal csapdosnak a vizen (igy egy labbal egyensulyoznak a csonak szelen), ez a halakat mozgasra keszteti, feljonnek a felszinre, es utana ezzel az erdekes tolcser alaku eszkozzel el tudja oket kapni. Ez a halaszati modszer a to emblematikus nevjegye.
Ezen a kepen pedig egy mai modszerekkel halaszo embert lehet latni, aki viszont a regi evezesi modszert hasznalja haladasre. Ezt a modszert egyebkent meg ma is hasznalja mindenki aki epp nem motorral felszerelt piroggal halad.
A lenyege az, hogy a lapatot nem vizszintesen, hanem fuggolegesen toljak hatrafele, amihez a labat hasznalja.
Ennek allitolag az az eredete, hogy a vizen levo hazak kozott kicsi a hely, igy az egymas mellett elhalado csonakok osszeakadhatnanak, ha mindenki terjedelmesen vizszintesen evezne, igy viszont ugyanolyan jol haladnak, de nem foglalnak helyet.
Kert a vizfelszinen, az Inthak eredete es mindennapjai
Utkozben elhaladtunk a Kelai uszo kertek mellett. Remelem meg lesz ra lehetoseg, hogy kicsit barangoljunk itt, mindenesetre keszitettem par kepet.
A kertek teljes mertekben a vizen vannak. MIndenfele zoldseget termelnek itt (salata, sutotok, paradicsom, uborka, zoldbab. Par honapon keresztul az orszag szinte teljes zoldsegfogyasztasa innen szarmazik, ami szinten lehetetlennek tunik.
A zoldsegeken kivul krizantemot is termesztenek hatalmas mennyisegben.
Na de megis hogy lehetseges ez? Es miert pont itt?
Menjunk kicsit vissza a tortenelemben, aztan elmeselem, hogy hogyan jottek letre a kertek.
Az itt lako nepcsoport az Intha, akik a 12. es 14. szazad kozott erkeztek ide deli teruletekrol a Thaifolddel vivott harcok elol menekulve. Sajnos nem eppen tart karokkal vartak oket, ezert ugy dontottek, hogy a tavon telepednek le, hogy ne keruljenek konfkliktusba.
A mintegy 20 km hosszu Inle tavon (jelentese negy falu), letelepedo Inthak (jelentese a to fiai) szamtalan kis falut hoztak letre pillerre epitett hazakkal. Ma osszesen negyven ilyen falu van, melyek kozul husz teljesen a tora epulve, mindenfele szarazfoldi kapcsolat nelkul.
Kozlekedni a mar korabban emlitett vekony hajokkal szoktak.
Onellatasra rendezkedtek be, igy a mai napig fennmaradtak a kelmekeszito, kovacsolo, ekszerkeszito, szivarkeszito muhelyek, melyeknek a portekait az ot naponta mas varosban/faluban megrendezesre kerulo vasarban ertekesitik.
Ezen kivul mezogazdasaggal is foglalkoznak, itt jonnek a lebego kertek a kepbe, mivel nincsen foldteruletuk.
A tavat behalozo suru novenyzet, tavirozsak, jacintok osszefuggo teruletet alkotnak tobb helyen, ezt huztak ossze, es az egy meter magas szovevenyes novenyrendszerre tettek foldet, amibe a magot ultetik. Kis parcellakra osztottak a teruletet, ami kozott hajoval lehet kozlekedni. Nagyon boseges a termes a tokeletes kornyzetnek hala : sok napsutes, rengeteg viz.
A piac
A kulonboz portekak tehat az ot napos vasaron kerulnek ertekesitesre. Osszesen ot varosban van ilyen vasar, es minden nap egy masikban.
Nagy szerencsenkre a mi kis kirandulasunkkor pont Nam Panban volt a piac.
Az utikonyv szerint ezen a piacon arulnak csak bambuszt, amit a hazak epitesere hasznalnak.
Picit mi keson ertunk mar oda, de meg mindig lehetett a megvasarolt bambuszaikon piheno ferfiakat latni.
Ez pedig itt a hajokikoto megszamlalhatatlanul sok piroggal. Nagy resze nem a turistak hajoja, hanem az arusoke es a vevoke.
Itt pedig keszul a betel, az a zold levelbe csomagolt elenkito szer, amit minden ferfi rag.
Itt ilyen ropgos kenyerfelet arulnak, amit ugy latom errefele mindenki fogyaszt szoszos husokhoz. Ezt a korabbi teruleteken nem lattuk.
Itt pedig a szivaros helyhez ertunk, ahol Nicolas vegre megvette a helyi keszitesu specialis szivarokat. Erre kesobb visszaterek, mert vettunk mashol is, ott elmondom mi van benne, es miert olyan erdekes a cheerot nevre hallgato szivar.
Ez a holgy szaritott chilit arul. A kornyezo hegyekben, amikor idefele tartottunk hatalmas mezoket lattunk mindenfele novennyel, tobbek kozott a chili termesztesenek is nagy hagyomanya van errefele, melyet nagy kendokon a napon szaritanak ki (mint otthon).
A piacon sok volt a Pa-o no, egy masik a to kornyeken lako etnikum. Gyonyoru szines kendoket es sokszor szines ruhakat hordanak. Nagyon cuki kis fonott kosar « hatizsakjuk » van amely bevasarlo szatyorkent szolgal.
A piacon volt egy sator, amit rengeteg ferfi allt korbe, nagy nehezen csinaltam egy fotot. Valamifele zsetonos jatek volt. Latszik, hogy a « ferfimunkat » itt is a nok vegzik. Ezek itt az unatkozo ferfiak...
Na es akkor itt a kaposzta… amirol mar sokat beszeltem. Rengeteg mennyisegben volt a piacon.
Viragokat is arultak, ezek is a vizen uszo kertekbol jottek.
Sokan voltak ilyen « vietnami » kalapban. Majd utana kell neznem, hogy ez milyen eredetu, es mibol van.
Aztan jottek a part mentem a halarusok a reggeli fogassal. Tomerdek mennyisegu, fokent pici halakat arulo csalad, nok, gyerkek.
A kikoto pedig megtelt elettel, az emberek elkezdtek hazahordani a megvasarolt portekat.
Folyt kov. meg a nap masodik fele csak most kovetkezik, es nagyon erdekes lesz. De mivel mar reggel 11 ora van el kell indulnunk mai napi kalandjainkra. Tehat a tegnapi napot egy masodik posztban fejezem be kesobb.
Remelem tetszett ez a kis szines beszamolo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése