Fantasztikus erzes ahogy ujabb es ujabb epitmenyekre bukkan az ember a termeszettel korulvett kornyezetben. Az epuletek voroses teglaja gyonyoruen mutat a buja zold novenyzetben. Most ertunk az esos szezon vegere, ezert a voros talaj meg nem alig latszik ki a sok novenytol. Par honap mulva viszont csapadek hianyaban az egesz terulet vorosben fog szinleni, epp ahogyan a templomok teglai.
A 13. szazadban aztan a Mongol Birodalom terhoditasanak a burmai termekeny foldek is aldozatul estek, es Qubilai Khan, Gingis Khan unokaja es a Yuan dinasztia alapitoja bevette Bagant 1297ben. A legtobb lakos elmenekult, nem voltak nagy harcok a tersegben, mely megkimelete az epitmenyeket. A khan pedig nem romboltatta le a templomokat, viszont a terulet teljesen neptelen lett. Az egyetlen rombolo tenyezo az evek soran a termeszet, tobbszor voltak foldrengesek itt, valamint az Irrawaddy folyo is kiontott mar tobbszor (ezen hajoztunk idaig tegnap).
1975ben egy nagyon nagy foldrenges razta meg a teruletet, a templomok helyreallitasaban az Unesco segitett. Azt olvastam valahol egyebkent, hogy az az oka annak, hogy Bagan meg nem az Unesco orokseg resze, mert nem tartottak be az eloirasokat a helyreallitasi munkalatoknal. Eleg hihetetlen, hogy egy ilyen szintu tortenelmi hatalmas terulet meg nincs a listan. Egy masik ott pedig az, hogy 2004ben epitettek egy nagy magas tornyot az emlekmuvek kellos kozepere, a maga 60 meterevel magasabb mint a templomok, igy elcsufitva a tajat.
Bagan, mint ahogy az mar kiderulhetett szamotokra, nem egy varos, hanem egy terulet, a templomok foldje. Ma harom reszbol all. A kozepsot, ahol a legtobb nagy templom van Old Bagannak hivjak. 1990ben koteleztek a lakosokat ennek elhagyasara, es mara a templomokon kivul csak luxus hotelek es ettermek vannak ott. Eszakon van a Nyaung OO, ahol szinten van par templom, ez a legpopularisabb kornyek, nem tul sok a tursita es a jo szalloda, ez egy igazi videki pezsgo falu. Holnap latogatjuk meg. Aztan delen van New Bagan, nekunk itt van a szallasunk. Itt is viszonylag nagyobb az elet, van par lebetonozott utca, otmillio robogoval. Az 1990 elott Old Baganban elo emberek koltoztek ide, es szerintem itt mindenki az idegenforgalombol el. Itt lakik a legtobb turista, sok az etterem is es minden 10 meterre jut egy robogo berlos ut szeli hely, es a kulonfele jegyeket arusito helyek (busz, taxi stb "jegyek") es mindenfele etterem. Alapvetoen ez is eleg elenk, azert a turistak joval kevesebben vannak egyelore mint a helyiek.
A mintegy 42 négyzetkilometert beterito teruletet legjobban robogoval, azaz elektromos biciklivel lehet bejarni. Ezek valojaban rendes robogok csak arammal mukodnek. Egy napra korulbelul 3 euros koltseget jelent.
Itt van Nicolas miutan kibereltuk a motorokat:
Nekivagtunk aztan az utnak. Olyan ez a hely, hogy korulbelul 300 meternkent van valamilyen epitmeny, amit az ember szivesen lefotozna. Az elso templom aminel megalltunk a Dhammayazika pagoda nevet viseli, az utikonyv epp csak megemliti. A kupolaja aranyozott es hatalmasnak tunt, mikor meglattuk. Itt egy kep egy szinte emlitesre sem melto epuletrol :
A kulonbseg egyebkent a sztupa, templom es a pagoda kozott az, hogy :
a sztupa altalaban egy kisebb epitmeny, vallasos relikviat tartalmaz, nem lehet bemenni, egy kisebb epulet. Korulbelul olyasmi mint a kereszteny kis mariaszobor ami egy pici epitmenyben van benne.
A templom suveges formaju teteje van altalaban, nincsenek benne vallasos relikviak es meditaciora szolgal.
A pagoda pedig tele van buddha szobrokkal, imadkoznak benne es ajanlasokat tesznek (azt hiszem).
Eztan pedig egy masik helyre mentunk, aminek a nevet sem tudom, viszont ennek nem volt belseje, csak fel lehetett ra maszni, szerintem egy sztupa volt, a kilatas a tobbi bagani templomra eleg jo volt innen.
Vettunk itt egyebkent ket homokfestmenyt, ami helyi specialitas. A homok az Irrawaddy folyobol van. Tobb reteget visznek fel egymasra, es a vegen egy olyan vastag reteg jon letre amit elvileg meg vasalni es mosni is lehet.
Eleg benak vagyunk, hogy mar az elso helyen hagytuk magunkat rabeszelni, de a srac olyan kedves volt. Nem rohant le minket, mint ahogy kesobb mindenhol az arusok. O egyedul volt ott fent a sztupa teraszan es megvarta, mig vegigfotozunk mindent es utana batorkodott csak odajonni, elmondta a technikat, meg, hogy ezeket a nyari nagy meleg szaraz honapkban csinalja a csaladjaval egy faluban, ami nem messze van innen. Hat elhittem neki, hogy o csinalta ,igy vettunk kettot, meg alkudtunk is. Igazan az eredeti ar sem volt sok, talan 12 euro egy festmenyert, de vegul a kettot meg tudtuk venni azt hiszem huszert. Mondtuk is neki, hogy mi nem olyan orszagbol jovunk, ahol alkudoznak az emberek, szoval nem nagyon tudjuk hogy kell, mosolygott is rajtunk, vegul csak lealkudtuk.
Ut a pagodak fele
Eztan pedig elmentunk egy kis faluba, Minnanthouba, ahol megismerkedhettunk a burmai videki elet hetkoznapjaival. Az interneten talaltam ra a helyre egy blogon, es nem nagyon tudtuk mit varjunk. A koncepcio az, hogy amikor a kis folduton odaer az ember, akkor messzirol kiabal egy lakos, hogy megmutathatja-e nekunk a falut. Na itt mar sejtettuk, hogy ennek penzadas lesz a vege, de mindegy, ugy voltunk vele, hogy legalabb egy olyan program aminek nincs koze a templomokhoz, amihhez az elkovetkezendo harom napban ugyis lesz szerencsenk eleget.
Szoval hat bementunk a faluba.
Az egesz olyan volt mint egy skanzen, nagyon meg volt rendezve. A neten utana olvastam, hogy tobben ugy gondoljak, hogy az egesz csak a turistaknak van felallitva. Szerintem nem, mert erre tobb jel is mutatott, peldaul nem lenne egy iskola a faluval szemben a semmi kozepen rengeteg gyerekkel, tobb hazon is volt parabola antenna, amin tvt is neztek, ez peldaul minek lenne ott, ha epp a termeszet kozeli eletet akarjak bemutatni.
Mindegy is, hogy igaz vagy sem, az biztos, hogy az igazi eletet mutatta be. Nicolas volt mar Laoszon ilyen jellegu faluban, ahol egy darab turista sem volt, es azt mondta, hogy pont ezt latta.
Kiseronk OO egesz jol beszelt angolul, legalabbis az itteni szinthez kepest.
Megmutatott egy ket tipikus hazat, igy lathattuk, hogy van egy belso fedett resz, aminek a teteje bambuszbol van, melyet harom evente lecserelnek, hogy az esos idoszakban ne azzanak be. Az elso resz teteje pedig palmalevel, ezt evente cserelkig. Ez egy negy fos csalad haza egyebkent (ket gyerekkel). A benti resz az a nappali korulbelul. Aztan picit kijebb van az agy ahol mind egyutt alszanak. Ez olyan mint egy nagyobb placc.
Ez elott meg egy szinttel lejebb van egy nagy asztal szeru valami, amire nem jottem ra mi, nem ertettuk. Szerintem ez amolyan nyari sutkerezos hely lehet, ahol elvannak napkozben. Aztan ezen kivul van meg a konyha ami teljesen elszeparalt a haztol, es ezen felul van egy "furdoszoba", ahova hordjak a vizet a mellette levo viztarozobol, ami a 13. szazadban epult.
O itt OO, a kiseronk, aki ebben a faluban szuletett. Ket gyereke van, a kisebbik ot eves es a szemben levo iskolaba jar, a nagyobbik pedig 9 eves es o biciklivel jar egy masik falunak a felsotagozataba. Probaltam kikerdezni a not az iskolai rendszerrol, de sajnos annyira nem tudott angolul. Azt viszont megtudtam, hogy 26 evesen ment ferjhez, es most 40 eves. Hat kevesebbnek nezett ki, es az is eleg fura, hogy ilyen keson szult... nem gondoltam volna, hogy itt videken ilyen lehetseges. Mi a fenet csinalt elotte?
A bambusz hazak hatul nezetbol:
Itt pedig elolrol. Az elso teto a palmaleveles, ez alatt van az az asztal szeru valami aminek szerintem szoktak ejtozni napkozben (mert asztal kulon volt mashol), mogotte pedig maga a rendes haz a bambusz tetovel.
Ez pedig a negy szemelyes agy
Az egy mogott a belso helyiseg a buddha szentellyel:
Ez a kulonallo konyha:
Vegul a furdoszoba, ahova a vizet az ut tuloldalan levo nagy tarozobol hozzak, ahol az esos idoszak idejen 7 meter vizet tudnak osszegyujteni. Azt hogy mi lesz akkor, mikor elfogy a viz nem tudtam meg. Inni mindenesetre nem ezt isszak, hanem nagy viztarozokban vannak tisztitott vizeik, amit gondolom teherautoval hoznak a faluba.
A viztarozot bemutato OO
Ez egy masik haz eleje (az elozorol elfelejtettem ilyen kepet kesziteni)
Tobb mesterseget is bemutattak nekunk. Itt a szovest, melynek a helyi gyapotbol helyben keszult fonal szolgal alapanyagul.
Itt a gyapotot orsozzak.
A kulonbseg egyebkent a sztupa, templom es a pagoda kozott az, hogy :
a sztupa altalaban egy kisebb epitmeny, vallasos relikviat tartalmaz, nem lehet bemenni, egy kisebb epulet. Korulbelul olyasmi mint a kereszteny kis mariaszobor ami egy pici epitmenyben van benne.
A templom suveges formaju teteje van altalaban, nincsenek benne vallasos relikviak es meditaciora szolgal.
A pagoda pedig tele van buddha szobrokkal, imadkoznak benne es ajanlasokat tesznek (azt hiszem).
Eztan pedig egy masik helyre mentunk, aminek a nevet sem tudom, viszont ennek nem volt belseje, csak fel lehetett ra maszni, szerintem egy sztupa volt, a kilatas a tobbi bagani templomra eleg jo volt innen.
Vettunk itt egyebkent ket homokfestmenyt, ami helyi specialitas. A homok az Irrawaddy folyobol van. Tobb reteget visznek fel egymasra, es a vegen egy olyan vastag reteg jon letre amit elvileg meg vasalni es mosni is lehet.
Eleg benak vagyunk, hogy mar az elso helyen hagytuk magunkat rabeszelni, de a srac olyan kedves volt. Nem rohant le minket, mint ahogy kesobb mindenhol az arusok. O egyedul volt ott fent a sztupa teraszan es megvarta, mig vegigfotozunk mindent es utana batorkodott csak odajonni, elmondta a technikat, meg, hogy ezeket a nyari nagy meleg szaraz honapkban csinalja a csaladjaval egy faluban, ami nem messze van innen. Hat elhittem neki, hogy o csinalta ,igy vettunk kettot, meg alkudtunk is. Igazan az eredeti ar sem volt sok, talan 12 euro egy festmenyert, de vegul a kettot meg tudtuk venni azt hiszem huszert. Mondtuk is neki, hogy mi nem olyan orszagbol jovunk, ahol alkudoznak az emberek, szoval nem nagyon tudjuk hogy kell, mosolygott is rajtunk, vegul csak lealkudtuk.
Ut a pagodak fele
Eztan pedig elmentunk egy kis faluba, Minnanthouba, ahol megismerkedhettunk a burmai videki elet hetkoznapjaival. Az interneten talaltam ra a helyre egy blogon, es nem nagyon tudtuk mit varjunk. A koncepcio az, hogy amikor a kis folduton odaer az ember, akkor messzirol kiabal egy lakos, hogy megmutathatja-e nekunk a falut. Na itt mar sejtettuk, hogy ennek penzadas lesz a vege, de mindegy, ugy voltunk vele, hogy legalabb egy olyan program aminek nincs koze a templomokhoz, amihhez az elkovetkezendo harom napban ugyis lesz szerencsenk eleget.
Szoval hat bementunk a faluba.
Az egesz olyan volt mint egy skanzen, nagyon meg volt rendezve. A neten utana olvastam, hogy tobben ugy gondoljak, hogy az egesz csak a turistaknak van felallitva. Szerintem nem, mert erre tobb jel is mutatott, peldaul nem lenne egy iskola a faluval szemben a semmi kozepen rengeteg gyerekkel, tobb hazon is volt parabola antenna, amin tvt is neztek, ez peldaul minek lenne ott, ha epp a termeszet kozeli eletet akarjak bemutatni.
Mindegy is, hogy igaz vagy sem, az biztos, hogy az igazi eletet mutatta be. Nicolas volt mar Laoszon ilyen jellegu faluban, ahol egy darab turista sem volt, es azt mondta, hogy pont ezt latta.
Kiseronk OO egesz jol beszelt angolul, legalabbis az itteni szinthez kepest.
Megmutatott egy ket tipikus hazat, igy lathattuk, hogy van egy belso fedett resz, aminek a teteje bambuszbol van, melyet harom evente lecserelnek, hogy az esos idoszakban ne azzanak be. Az elso resz teteje pedig palmalevel, ezt evente cserelkig. Ez egy negy fos csalad haza egyebkent (ket gyerekkel). A benti resz az a nappali korulbelul. Aztan picit kijebb van az agy ahol mind egyutt alszanak. Ez olyan mint egy nagyobb placc.
Ez elott meg egy szinttel lejebb van egy nagy asztal szeru valami, amire nem jottem ra mi, nem ertettuk. Szerintem ez amolyan nyari sutkerezos hely lehet, ahol elvannak napkozben. Aztan ezen kivul van meg a konyha ami teljesen elszeparalt a haztol, es ezen felul van egy "furdoszoba", ahova hordjak a vizet a mellette levo viztarozobol, ami a 13. szazadban epult.
O itt OO, a kiseronk, aki ebben a faluban szuletett. Ket gyereke van, a kisebbik ot eves es a szemben levo iskolaba jar, a nagyobbik pedig 9 eves es o biciklivel jar egy masik falunak a felsotagozataba. Probaltam kikerdezni a not az iskolai rendszerrol, de sajnos annyira nem tudott angolul. Azt viszont megtudtam, hogy 26 evesen ment ferjhez, es most 40 eves. Hat kevesebbnek nezett ki, es az is eleg fura, hogy ilyen keson szult... nem gondoltam volna, hogy itt videken ilyen lehetseges. Mi a fenet csinalt elotte?
A bambusz hazak hatul nezetbol:
Itt pedig elolrol. Az elso teto a palmaleveles, ez alatt van az az asztal szeru valami aminek szerintem szoktak ejtozni napkozben (mert asztal kulon volt mashol), mogotte pedig maga a rendes haz a bambusz tetovel.
Ez pedig a negy szemelyes agy
Az egy mogott a belso helyiseg a buddha szentellyel:
Ez a kulonallo konyha:
Vegul a furdoszoba, ahova a vizet az ut tuloldalan levo nagy tarozobol hozzak, ahol az esos idoszak idejen 7 meter vizet tudnak osszegyujteni. Azt hogy mi lesz akkor, mikor elfogy a viz nem tudtam meg. Inni mindenesetre nem ezt isszak, hanem nagy viztarozokban vannak tisztitott vizeik, amit gondolom teherautoval hoznak a faluba.
A viztarozot bemutato OO
Ez egy masik haz eleje (az elozorol elfelejtettem ilyen kepet kesziteni)
Tobb mesterseget is bemutattak nekunk. Itt a szovest, melynek a helyi gyapotbol helyben keszult fonal szolgal alapanyagul.
Itt a gyapotot orsozzak.
Ezutan a nagyon puha vonalat rizslevebol keszult ragasztoba martjak, hogy erosebb tartasa legyen, ezt utana egyre puhabb kefevel kifesulik, osszesen kilencszer. Ezetk utan kapjuk a tartos eros, de puha fonalat, amibol szonek. Elotte feltekerik, hogy hosszu gombolyagok legyenek.
Ez a lany pedig bambusznadbol keszit kepkereteket, es telefontartokat (amugy a burmaiaknak a mobil a mindenuk, mindenkinek van okostelefonja, es minden errol szol, nincs olyan utolso porfeszek, ahol ne lehetne feltolteni a telefonokat ujabb internet csomaggal, ami amugy nem veszesen draga).
Ez pedig a kovacs muhely.
Az emberek alapvetoen a mezogazdasagbol elnek.
Itt OO bemutatja a kukorica szar apritot, a tormeleket aztan az okroknek adjak enni.
A dinnyemagot kiszaritjak es megeszik mint a szotyit. Majd egyszer en is kiprobalom.
A szojababot is kiszaritjak es a magjabol etelt keszitenek.
Foldimogyorot is termesztenek, melyet minden etteremben es barban adnak egyebkent a sorhoz itt.
Földimogyoro meg a novenyen :
Ez itt pedig a szezammagnak a babja. A szezammagbol olajat preselnek, illetve beleteszik az etelekbe eredeti formajan. Itt meg a noveny fejlodesben volt. Egy olyan derekmagassagu palantat kell elkepzelni.
Neki mar a szeme sem all jol ilyen kis torpe letere, o lehet az iskola gazfickoja
O pedig a cukimuki
Aztan megittunk egy italt a perzselo hosegben a falu kis barjaban, ahol a faluvezetes utan megfaradt turistak vehetnek sort es kolat.
Utunk ezutan a Shwedandaw templomhoz vezetett, ami arrol ismert, hogy 360 fokban lehet latni a fenti lepcsoirol a bagani templomokat. Ide hozzak a turistakat napfelkeltekor es naplementekor a kotelezo fotoert. Rengetegen voltak, szerintem mar veszelyesen is, mert nagyon meredek terdmagas lepcsok vezettek fel. Fent pedig az epulet koruli kinti kis folyoson keves hely volt.
A turistabuszokon kivul tobb hinto is volt, es temerdek mennyisegu motoros mint mi.
Holnap reggel (negy ora mulva) kelunk es megnezzuk ugyanitt a napfelkeltet, hogy lassuk a holegballonokat, amirol hires Bagan es szepen felsejlo templomokat a horizonon.
A naplementevel szemkozti oldal
Meg egy keves a naplementebol
Egy masik hires templom kivilagitva amikor a nap mar eltunt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése