Megérkezünk Havanaba

Miutan a csatlakozast sikerult kis hijan  lekesni Madridban(ezuttal halaval tartozom hogy a gep fel orat kesett)  megerkeztunk keso este Kubaba.

A repteren a miniszoknyaba oltozott es 10cmes magassarkut hordo repteri dologozok fogadtak. Es nem holmi hostes lanyokrol van most itt szo. Minden poszton, legyen az biztonsagi  vagy technikai szinte kizarolag nok, es kifejeztten csinosak dolgoztak, elegge szexy ruhaban. Micsoda fogadtatas !

Egy nagyon draga (30 euro!), am de nagyon rovid taxi ut utan jutottunk el a szallasunkhoz, mely Havana ovarosaban talalhato. Egy fantasztikus szallast talaltam az interneten. Ez egyebkent eleg hihetetlen, hogy sikerult helyeket foglalni elore interneten keresztul. Nem sok szallasnak van email cime, es valaszolni is csak sok nap elteltevel szoktak. Azok alapjan, amit itt az internetrol tapasztaltam ez igen meglepo, hogy egy nap alatt sikerult ezt a szallast lefoglalni. (Casa Azul).

Itt kell, hogy egy kis kiterot ejtsunk a szallasokrol. Az elmult par evben, miota a rendszer enyhulese megkezdodott, a lakossag szeles retegei kapcsolodtak be az idegenforgalmi infrastruktura letrehozasaba. Ennek harom fo megjelenesi formaja van. Nagyon sok taxira volt szukseg, mindenki akinek autoja volt, kivalthatott egy papirt, mellyel hivatalosan dolgozhat turistakkal. A masodik megjelenesi formaja a lakossag bekapcsolodasanak az idegenforgalomba,  a csaladi hazak szallassa alakitasa. Azt hallottam, hogy a Havana utani uticelunk, Vinales eseteben, mikor az USA kijelentette, hogy kozeledni fognak diplomaciai uton egymashoz az orszagok, hirtelen minden nyugati turista gellert kapott, es Kubaba vette az iranyt. Egy ev alatt hirtelen annyi turista volt, kiepult infrastruktura nelkul, hogy az emberek halozsakban aludtak Vinales foteren.
Ez mar a multe. A korabban csak draga (am de nagyon rossz minosegu) hotelek szolgaltatasat kiegeszitik a « casa particularok » vegtlelen szovevenye.
Nem szabad azt gondolni, hogy boldog boldogtalan nyithat ilyen szallas lehetoseget. Komoly torvenyi felteteleknek kell megfelelni es magas adot kell fizetni, ami a forgalomtol fuggetlenul tobb szaz euro (cuc). Az egyes casakat nagyon gyakran jonnek ellenorizni az allami alkalmazottak, a tulajdonosoknak pedig toredelmesen regisztralniuk kell minden turistat, annak alairasaval es utlevel adataival egyutt.

Tobb formaja is van ezeknek a szallasoknak, gyakran a csalad csak egy ket plusz szobaval rendelkezik, es ezt adjak ki, a turistak pedig tenyleg kozeli kapcsolatot alakithatnak ki a helyi csaladdal, aki reggelit (nagyon boseges) es vacsorat is keszit. Ehhez persze nem art tudni spanyolul, itt ugyanis az angol (nem meglepo modon ugye)nem a beszelt nyelvek egyike. Nagyobb esely van ra, hogy az illeto franciaul beszel (ami persze nekunk jo).
A masik lehetoseg, hogy egyfajta mini szalldoakent mukodik es akar 6 szobaval is rendelkezik, ekkor gyakran mar szemelyzete van. Azt gondolom, hogy ezek a szallasok Kubabol emmigralt emberek tulajdonai, akiknek sikerult valahogy a rendszert kijatszva visszakuldeni penzt a csaladnak, aki vegul meg tudott nyitni egy kisebb panziot.

Jelenleg egyebkent epp egy ilyen helyen vagyunk Havanaban.
A harmadik lehetoseg, amellyel szinten eleg sokan eltek, az etterem nyitasa. Ezek is a haz egy reszebol lettek kialakitva, « paladar » a nevuk. Nagyon jokat, es olcson lehet enni. Nem olyanok mint a hotelek, ahol az emberek lenyulasa a lenyeg, hanem igazi becsuletes vendeglatok. Paladarok mar jo par eve leteznek, de egyes eteleket csak ugymond "pult alol" tudtak adni a vendegeknek, a languszta, a hal es a garnelarak tiltott alapanyag volt szamukra, egeszen 2011-ig ezeket a finomsagokat csak az allami ettermekben es hotelekben lehetett beszerezni. 

Mar indulasunk elott egy hettel nekialltam az idojaras honlapokat bongeszni. Mindenhol azt olvastam, hogy nem erdemes veluk foglalkozni, ugyanis vihar mindig lehet, par perc es elvonul.
Az elso igazi havanai napunkon bebizonyosodott, hogy ez NEM igaz.
Egy kellemes napos delelott utan, amikor leginkabb pont ugyeket inteztunk (buszjegy vasarlas, penz valtas stb) egy nagyon nagyon esos delutan kovetkezett. A programunk persze teljesen eluszott szo szerint. 10 percet zuhogott majd 5 percet nem, es ez igy ment egesz delutan es este.

A varos amugy nagyon szines, rengeteg a romos haz. Ahhoz kepest, hogy mi a varos  regi reszen szalltunk meg, ami elvileg mar jo reszt felujitott, nagyon sok meg a rom. Az epuletek olyanok, mint a nyolcadik kerulet romos hazai.

Havana kozpontja,  negy nagyobb keruletbol all. Az ovaros, ahol mi is megszalltunk, mellete nyugatra haladva kozvetlenul a « kozpont » varosresz, egy icipici kinai negyeddel, ahol mar nem laknak egyebkent kinaiak (300 ezren jottek ide gyarakba dolgozni, kenyszerrel meg sok sok evvel ezelott, de ma mar nagy reszuk hazament), majd a Vedado kovetkezik  (sok szocreal toronnyal es villakkal) es vegul Miramar (diplomata negyed, a varos leggazdagabb resze).

Vedado: 

Nagyon baratsagtalan kornyek a Vedado, megis sok turista itt berel lakast, mert nem tajekozodnak mielott jonnenek, hogy a tavolsagok innen az ovarosba hatalmasak, a taxi nagyon draga, es alapvetoen semmi erdekes nincs ebben a varosreszben. Igaz, hogy csendesebb mint az ovaros, de aki csendre vagyik az maradjon otthon. Mi az egyetlen napon amiokor elzarandokoltunk erre a varosreszre, a napi taxink (3 rovid par perces ut) majdnem 50 euro volt.

A kozpont eszaki reszet a Melacon szeles ut hatarolja, mely a varos tengerpartja, egy fajta Angol setany mint Nizzaban, de messze nem olyan romantikus. Szeles ut, egyetlen fa sem szegelyezni, a tuzo napon meg lehet rajta sulni, es olyan, mintha sivatagban gyalogolna az ember. 

A parti epuletek nagy resze pedig ronda szocreal hatalmas torony, amit persze nem ujitottak fel.
Furdoni amugy nem tanacsos arrafele, egyreszt mert nagyon koszos a viz, masreszt pedig hatalmasak a hullamok. Nagy hullamtoro betonfalakat allitottak fel, de allitolag sokszor akkora a hullamzas, hogy le kel zarni az utat. A szennyviz tisztitas nelkul megy a vizba, emiatt sem ertem, hogy miert horgasznak emberek ilyen lelkesen a parton. Ahogy uldogeltunk a ficko eppen egy nagyobb zsakmannyal hagyta el a vizet, es csak ugy mezitlab nekiindult a romos varosnak

A Malecon meg arrol is hires, hogy a turistak eloszeretettel mennek rajta vegig egy egy oras varosnezo kocsikazas kereteben egy Cadillacben vagy egyeb jobb allapotban levo amerikai autoban. Szinte csak ilyeneket latni a Maleconon. A kis kiruccanas egyebkent 50 euroba kerul...

Az ovarosban nagyon sok a felujitott haz. A « Centro » reszben viszont meg nem alltak neki a felujitasoknak. Itt allitolag a legsurubb a nepesseg, nem nagyon vannak ettermek es szallashelyek, nagyon rossz korulmenyek kozott elnek ott az emberek. A nagy esozesekkor annyira ataznak a falak, hogy barmikor rajuk omolhat.

Pedig potencial itt is lenne, nezzetek azokat a szines festett csempeket a haz alapjanal.

Annak ellenere, hogy lepukkant kornyek sok turista zarandokol ide, mindjart megmutatom miert.

Havanna Centro csendelet:

Na es, hogy miert jonnek ide a turistak, ezert:

De mégis mi ez? Ez a Callejon de Hamel (Hamel utcacska), Salvador Gonzalez Escalona muve, aki egy egesz haztombot lefestett, "kidiszitett" a maga modjan, mindenfele ujrahasznositott elemekkel. A hely egyfajta kultusz hellye valt, ahol kulonbozo kulturalis tevekenysegek kapnak helyet. Tobbek kozott meg lehet venni a festo egyes muveit, mas festoktol is lehet alkotast beszerezni. Salvador meg a teton levo viztartalyoknak is uj szint adott. A szerzo tobb mint 10 evebe telt az alkotas. Allitolag Salvador Latin-Amerika egyik leghiresebb grafiti muvesze.

Ami miatt mi mentunk el az egyebkent a Rumba. Allitolag minden vasarnap delben az orszag, legalabbis Havana, legjobb tancosai ropjak a rumbat az utcakon ezen a kornyeken. Egy vagyont fizettunk a taxiert (ujoncokkent meg nem tanultunk a leckebol), de a program elmaradt. Allitolag ezen a vasarnapon kivetelesen nincsen tanc... 

Nem olyan regen egyebkent meg az ovaros is ennyire rossz kepet festett, mely Unesco orokseg resze.

Allitolag nehany eve kezdtek a felujitast egy epitesz vezetesevel. A hazak homlokzatat megtartjak, a tobbit pedig leromboljak. A munkalatok vegeztevel eladjak a hazat, ahol ettermeket, hoteleket rendeznek be. Az igy szerzett penzbol ujitjak fel a kovetkezo hazat. Ezzel a lassu aprolekos munkaval epul ujja a varos. Ujra szinesek a romos szurke epuletek.

Az ovaros (Habana Vieja) fotere teljesen olyan, mintha Spanyolorszagban keszult volna a kep.

A Batista rendszer alatt sok palotat (gyarmati idokben epult szep nagy hazak, kozepen kis udvarral, szokokuttal, palmafakkal), alakitottak at kaszinova, bordely hazza. 

Pelda egy ilyen palotara Havanaban:

Allitolag az amerikai ifjak buntanyaja volt Havana. Ezutan jott a forddadalom, a szakitas az USAval, a bordelyhazak es a kaszinok bezartak. Az uj rendszernek pedig kisebb dolga is nagyobb volt annal, hogy fenntartsa a regi gyarmati idokre emlekezteto szep epuleteket. Rengeteg szocreal betonepulet, hotel, lakotelep epult ekkoriban. Szerencsere a belvarosban nem sok van ebbol, de a hazak viszont nagyon romosak.

Nagyon jo erzes viszont latni, ahogy epul szepul minden.

Meg ezt a kepet szeretnem nektek megmutatni, en annyira nagyot nevettem mikor eloszor meglattam a rendorautokat. Akkora a szirena konkretan mint egy nagyobb felmosovodor. Van hogy ketto is van belole. Kicsit olyan igy mint egy lego auto...