2017. május 9., kedd

Irany Cuba

Vegre ez a nap is elerkezett. Nem tudom, hogy mikor es miert, de egy jo ideje mar a fejembe vettem, hogy nekem Kubat latnom kell. Most hogy itt vagyunk, es jarjuk az utcakat, felremlenek emlek foszlanyok, hogy itt mintha mar jartam volna. Ennek ket oka is lehet. Egyreszt az utat olyan alapos reszletesseggel sikerult megszervezni, hogy a vegen szinte mar kedvem sem volt eljonni, mert ugy ereztem, hogy lelekben mar mindent bejartam (neha azt gondolom, hogy palyat tevesztettem, es a futes helyett  utazasokat kellene terveznem). 
A masik ok pedig, hogy valoszinuleg Fidel betegeskedese, es halalanak « koszonheto » enyhules annyi valtozast hozott Kubaba, hogy mindenki azt mondja ez az utolso pillanat, most kell jonni, Kuba par even belul, a mai formajaban mar a multe. Emiatt rengeteg dokumentum es riport filmet lehetett latni a teveben az elmult evekben. Azt gondolom, hogy ezek eleg nagy hatassal lehettek ram, es valamiert oszontosen ide akartam jonni.
Es hogy miert is ? Kuba a szinek, a zene, a jokedvu emberek orszaga. Nagy szegenysegben elnek, de ugyanakkor szeretetben. Ezt a kepet kaptam utazas elott az orszagrol, es most kalandra indultunk, hogy lassuk valoban igy van-e.
De van egy masik tenyezo is ami felkeltette az erdeklodesem. Az orszag egy elegge zart kommunista rendszerben el. Ahhoz kepest, hogy lathato az enyhules egy kicsit ugy erzem, mintha felultem volna a vissza a multba cimu film idogepere, es elzarandokoltam volna a gyerekkorom sohasem ismert kommunista vilagaba.
Ez talan a legkonnyebben megkozelitheto kommunista rendszer, ahol turistakent konnyen lehet mozogni, es felfedezni. Hihetetlen erdekes, ahogy a mai Kubaban ez a szamomra « regi » logika keveredik az uj modern vilaggal.
Talan elso latasra turistakent nem is erezni a rendszer letezest, de amikor szep lassan felfedezed a varost, belecsoppensz egy olyan vilagba, amit en csak a szuleimtol, nagyszuleimtol hallottam.
Eleg hihetetlen egy olyan helyen setalni, ahol peldaul nincsenek boltok. Nagyon keves allami bolt van. Nem lehet benne csak ugy setalgatni. Olyan mint regen. Van egy pult es a kotenybe oltozott holgytol (akik korulbelul hatan vannak egy 40nmes boltban) lehet kerni az uzletben arult korulbeul hat fele portekabol, aminek a fele rhum. A huspult teljesen ures… Allitolag sonkabol most epp hiany van Havanaban. Talalkoztunk egy franciaul beszelo idegenvezetovel, aki azt mondta, hogy hetek ota nem tudott sonkat adni a gyerekeinek.
A boltban tehat hat elado jut a keves portekara, ennek ellenere nagyon sokat kell varni a kiszolgalasra, meg akkor is, ha csak egy uveg vizet akarsz venni. Raadasul viz sincs mindenhol. Gondolom itt csapvizet iszik mindenki. A viz ara amugy nincs kiirva, szerintem a turistaknak tobbe kerul. Egy masfel literes viz amugy jo esetben 1 euro (300 Forint), de leginkabb 2.  Az orszagban a munkanelkuliseg 1 szazalek csupan, ugye ismeros ? Mindenkinek van munkaja, de sokaknak olyan ami valojaban, egy ertelmes rendszerben nem is lenne munka. Az atlagber 20 euronak megfelelo osszeg.. De ebbol lehetetlen megelni, a masodik gazdasag, mint ahogy anno nalunk is, itt is viragzik. Az emberek ugyanis eleg jol oltozottek, nincs az a szegenyseg erzetem mint amit Azsiaban lattam. De hogy hol veszik az elelmiszert es a ruhakat vagy akar a mobiltelefont ???? egyszeruen semmi otletem. Ugyanis tenyleg nincsenek boltok.
A masik erdekes dolog, amit egy turista egybol erezhet a boren az az internet hianya, ezert is van az, hogy a blogot Ti elcsusztatva tudjatok csak olvasni.

2013 ota van csak internet az orszagban, es az hogy van kisebb tulzas. Lefektettek egy nagy teljesitmenyu optikai kabelt Venezuela es Kuba kozott, amin elvileg az internet jön. Allitolag a lakossag csupan 1 szazaleka fer hozza az internethez. Az allam az allami alkalmazottaknak (az intezmenyekben), az egyemeknek es az orvosoknak teszi lehetove az internet hasznalatat. A lakossag pedig az allami telefonszolgaltatonal vehet kartyat ami egy kodot tartalmaz, ami lehetove teszi a hozzaferest egy par orara (1-5 ora kozott, a befizetett osszegtol fuggoen). Varostol fuggoen ez lehet egy orara 2-3 ezer forint (itt az atlag ber 6 ezer forint havonta ugye). Az ineternet nagyon lassu, az elerest pedig kozparkokban felallitott wifi pontok adjak. Ami nem tul felhasznalo barat, ha esik az eso. Ezen kivul a nagyon draga hotelekben is lehet tovabbi felarert internetezni. Az nem eleg, hogy draga es lassu, de egyes oldalak meg le is vannak tiltva. Ilyen peldaul a paypal. Szerintem azert, mert rengeteg kubai menekult az elmult evek soran az USAba (a paypal egy amerikai oldal) es nem akarjak, hogy az « elszokott » kubaiak tudjak tamogatni az itthon maradt szegeny csaladot.
Azt meg nem is mondtam, hogy az internet kartyaert orakat kell sorban allni, es az is elofordul, hogy egyszeruen elfogy.

Ez meg csak bevezeto, igyekszem mostantol minden nap, vagy masnap feltenni egy-egy ujabb posztot. Mint ahogy irtam, Kubaban nem volt internet, vagyis nem elegendo, ahhoz, hogy ezt a blogot eloben tudjam posztolni. Elore megirtam a bejegyzeseket, amiket szep lassan kozzeteszek.

Egy par kepet azert megosztok ezzel a poszttal is, hogy ne legyen hianyerzetetek.


A zene mindehol ott van. A Guantanamera hires dalt osszesen ketszazszor hallgathattuk meg. Korulbelul ot szambol all a turistak szamara fenntartott repertoir, melybol a Guantanamera ketszer ismetlodik negyed oran belul. Epp ezert nem tanacsos egy zenes helyen (utca, bar, etterem) sok idot tartozkodni, mert hamar vegere erunk az ot szamnak, allando mozgasra sarkallja a turistat.


Az ettermekben mindig jo a hangulat Havanaban. A Van van etterem az egyik kedvencunk volt.


Hatalmas tengerjaro hajok a belvaros szelen..


A Lada park, az amerikai autokon kivul nagyreszt ladak vannak. Nosztalgiam van...


Ez egy ugynevezett cafeteria, ebbol minden utcaban talalni egyet Havanaban. Mi nem mertunk itt semmit sem vasarolni attol tartva, hogy az uvegekben csapviz van es csak racsavartak a kupakot. Az italokon kivul meg szendvicseket es pizzat arultak, nagyon olcson. Ezeken a helyeken a helyi penzzel (pesos national) lehet fizetni. Mig mindenutt masutt, ettermek, hotel, taxi barmi mas, csak CUCkel lehet fizetni, ami a turistak penze (pesos convertible). Kettos penzrendszer van tehat. Errol kesobb irok majd. 


Kuba "nagy vezetoi" a Forradalom Teren (Camilo Cienfuegos, Fidel Castro es maga Ernesto a Che)


Az elso kubai szivar "kostolas"

  
 Lovoiskola gyerekeknek, az utcan, Havana belvarosanak kellos kozepen.


Ugye milyen meno az amcsi auto.


Valamiert rajottem, hogy sok rozsaszin amerikai autot fotoztam, ez itt azert erdekes mert a jarokelo osszeoltozott az autoval. Ugye milyen meno kep? A hatterben a nemzeti szinhaz lathato, ami egy fontos letesitmeny, de nem sikerult meglatogatni, pedig allitolag gyonyoru belulrol is.


Miramar,  (mint Budapesten a 12. kerulet) tehetosebb lakossag altal lakott belvarostol picit tavolabb eso kerulte tele van tokeletes allapotura pucult amerikai autokkal es nagykovetsegekkel.



Csak hogy elhiggyetek en is ott jartam.


 Na es meg egy rozsaszin auto, es igerem lesz meg... Ez itt pont egy Cadillac (azt hiszem), ezekkel a legdragabb menni. Nem sima taxikent hasznaljak, egy orara 50 eurot is el szoktak kerni egy korre.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése